Last letter...

Tudom, hogy már késő. Tudom, hogy igazán felesleges papírra vetni ezeket a szavakat, de az emberben talán új reményt szül, talán megnyugtat engem, hogy ha nem is közvetlenül, - mert ezt sosem kapod meg - de közlöm veled, hogy Rád gondolok. Ma is nehéz volt felébredni, kimászni az ágyból és eljuni az első cigi-kávé kettősig, kinyitni az ajtót, "belépni" abba a dermesztő hidegbe és rágyújtani. Megtörtént, és a bögrém ontotta rám a forróságot, és akkor, ott, a párás melegben, de a fagyos levegőben tétovázva, ácsorogva Téged akartalak magam mellé. Majdnem minden reggel te vagy az első gondolat. Tudom, ez a legkevésbé sem érinti meg a lelked, mert ... ... ... de ha helyrehozhatnám...ha nem követtem volna el azt a végzetes hibát, hogy magunkat nem akartam eléggé összetartani. Ha helyrehozhatnám...akkor most velem lennél úgy igazán, minden reggel és este, és jobb lenne a hűvös hajnal és könnyebb lenne az első lélegzet ébredés után és izgalmasabb lenne az órák vonszolt mozgása és este mindig édes lenne a fáradt levegő. Ha... De esélyt sem érdemel ez az egész, aminek boldogság a neve. Tudod, a végén többnyire rájövünk, hogy elhibáztuk és jó lett volna rendbehozni. Édesem, itt még törött darabokat sem kéne összeilleszteni, elveszett részeket keresni, hiszen minden itt van a szívünkben. Mélyen, de bennünk. Igen, veled telt életem jobbik fele, vagy minden, amit az "életemnek" hívok? Szánalmas lenne könyörögve a fejedhez vágni, hogy mindenki megérdemel még egy esélyt. Te is, édesem. Önmagadtól könnyedén elvetted ezt. Inkább megfosztod magad az érzésektől, csak ne kelljen még egyszer úgy szeretni. Talán az ilyesmi életünk legnagyobb hibája. Hiszen te mondtad: nem vagy boldog. Tudom, nagy bukás lenne önmagad előtt, ha tennél ez ellen. Pedig kettesben jobb lehetne minden. Értelmet adnál mindennek. Miattad akarnék szép lenni, miattad akarnám jobban csinálni és okosabban élni. Nélküled nincs igazi cél. Azok mindig jönnek-mennek, megújulnak, de feleannyira sem izgalmas, mint akkor, amikor velem voltál. Persze az ember mindig jól próbál élni, de sajnos akaratunk ellenére belénkivódhat a monoton napok poros szürkesége, aztán csak csinálod, csinálod, csinálod és az eredmény, hihetetlen, de nem tölt el úgy örömmel, mint amennyire kéne. Érthetetlen. Az talán nem is igazi öröm. "Ez is megvolt" érzésű gondolatként hullik le a vállunkról. Tudom, kicsim, hogy már nagyon késő, de én bánom, mert szerintem te is tisztában vagy azzal, hogy amink volt az több lehetett akárminél. Leutánozhatatlan, magában, csak velünk tökéletes. És szeretlek érte. És ha elég erős lennék (talán már csak sírni tudok), jobban kérnélek, mint valaha, hogy soha, semmi ne álljon közénk többé, csak engedj közel újra. Arra, hogy valóban nem szeretsz, gondolni sem merek. Valaminek életben kell tartania (engem vagy legalább az emléket). Amíg reménykedhetek, picit élek. Ha soha többé nem hiszek benned, akkor veszti értelmét majd minden. Akkor majd kiábrándulva a szerelem-bálványozásból, rájövök, hogy nincsenek csodák, nincs szerelem, nincs miért hinni, nincs... Szerinted boldogság nélkül van? Ha már megtapasztalta bárki azt az egy igazi érzelmet, ami végigkísér... Tudod, én hiszem, hogy nem múlhat el. Ez az egy nem. Velünk marad és nem ereszt el, még ha belehalunk, akkor sem. Nem ér sokat ez a "levél", de én mégis egyre csak szeretlek.

Kedvenceim...

Kedvenc íróm, könyvem: Márai Sándor. Könyvben pedig, ami életemben először megfogott: A végállomás gyermekei (de hogy ki írta...?)

Kedvenc filmem: A Holló - mert megtanított arra, hogy "örökké nem eshet"

Kedvenc színészem: Johnny Depp for ever

Kedvenc italom: Krisztus vére

Kedvenc évszakom: as the rain falls down, that's how I feel inside. Autumn. A tél gyönyörű, amikor a hó megmarad!!! "Buried in the snow I'll wait for you"

Kedvenc ételem: csirkepöriiii

Kedvenc napom: péntek...

Kedvenc hobbim: haldoklás

Legfőbb kedvenceim: HUGIM, ANYUKÁM, APUKÁM, TIMEE, HIM, Jesus Christ - my superhero

Továbbadni???? MollyFall???? Bevállalod? :)

New dawn - out of him?

Back from the End.

It all made me (my heart?) so weak. Maybe he is a chance to take. Maybe I should give in to my fears. Maybe it'd be the last time to feel alive again. I love his crazy ways!!! And sure I would like to see him at the moment but ... sure I am such a good girl, (s)aint that I just know what I am up to do. All I need is my sweet dream in a deep sleep. And tomorrow we'll see if the sun will rise again. Maybe I should believe that this time I am the lucky one. And what if I am not? My heart is already torn apart so why should I care if I die a bit more?

"You said you'll try to make a new dawn
But I know how hard it is to let go..."

So I'll lose myself but I don't mind.

Igen. Csak még egyszer...

És milyen jó, hogy nem az én terhem, hogy egyáltalán megfogalmazzam, hogy elmondjam; szerencse, hogy más ki tudta mondani helyettem...én meg csak átélem. (És talán túlélem.)

Csak még egyszer...

KIHŰLVE

Rövid a szívnek ifjusága...
Egy erős érzés megvisel már,
Kifáradok hamar a vágyba'
Egy vágyam erős: nyugalom...

Az egek ostromlásán kezdjük,
Óh, mint tudunk égni, szeretni!
És elkopunk, mint a fatengely,
A szívünk egy kiégett katlan,
Nincs benne láng: csak pernye, semmi...

Aki úgy látja a világot,
Mint én - s óh, jaj, magát is benne,
Nincs elmúlás, halál, enyészet,
Amely annak fájdalmas lenne...
Ahogy van: minden úgy van rendbe,
Elég, hogy élünk!... Mért kivánjunk élni?...
Fáradtan oly jó nyugalomra vágyni...

De néha mégis oly jó volna égni!...
Lángolni, mint kölyök-koromban
És miként akkor: bízni és remélni...
Meglegyint késői fuvalma
A lezajlott ifjú viharnak;
Ha látom, hogy vannak még karok
S azok ölelni engem akarnak...

...Ilyenkor szeretnék szeretni,
De nincs már nékem semmi lángom,
Egy erős érzés megvisel már,
Én már csak a nyugvásra vágyom...
S hogy el tudnék akkor pihenni,
Ha mindenki rugna, utálna!...
Rövid a szívnek ifjusága...

All else is hollow

Lust equals fire when you come to me
Obsession and craving burning inside of me
Pain feeds desire as you cut me deep
Sharpened caresses of debauchery

It runs through my veins and through my heart
assuring that death won't do us part
Then leaving me craving torn apart... I just want you

Rust equals blood and I hear you sigh
"pain will be gone in a blink of an eye"
Fear turns to dust with a blissful cry
Self-pollution's how we cleanse the lie... I just want you

It's useless to tame, so useless to point your fingers and blame
the hunger that's screaming out your name
It's needless to say, I need you inside my heart to stay
All else is cleansed away, all else is hollow anyway

Hell beginns...

Azt hiszem kicsit elfáradtam érzelmileg. Nem, nem égtem ki, nem, nem akarok elmúlni, nem, nem akarok semmit sem feladni. Egyszerűen csak hiányzik Ő. Boldogtalan vagyok megint...de végülis küzdeni mindig szabad, csak ne látnám annyira reménytelennek - mégis, ezt a egyet soha nem adom majd föl!!! Csak hiányzik, pedig már 2 és fél éve sehol sincs, bár az életem része, akkor is, ha ő nem akar az lenni. Ot belül én is az ő mindene vagyok - az ilyesmit tudja az ember, csak saját önfejűsége miatt nem akarja elismerni és inkább hagyod te is, én is elmúlni az egész életet egymás nélkül. Ez így normális. Ez így emberi. Mi tehetünk róla, hogy nincsenek csodák. Mi alkohatnánk meg őket, meg tudnánk csinálni - de nem hiszünk bennük, így nem fog sikerülni. pedig szeretlek. Te is szeretsz. Ugyan már, nem hiszem, hogy bárki annyira megváltozhat, hogy élete szerelmét elfelejtené. érzéseket nem lehet megölni. Nem. Újraélednek. Még ha belehalunk, akkor is. Így átkoztuk el egymást az első csókkal és mindig túlságosan jól fogunk egymásra emlékezni. Mert csak a mi csókunk a tökéletes. Keresheted mással, máskor, de esélytelen. Tisztában vagyunk vele, mégis annyira emberien szánalmasan viselkedünk, hogy "nem érdekel" se téged, se engem. Nem lehetnénk mi egy picit mások???

(Az élet pedig pörög. Tesznek róla. A barátok. Szeretem, hogy vannak nekem. Szeretem, hogy Angelt megtaláltam. Vagy ő engem? Szeretem. Mondtam már: vele könnyebb. Vele erősebb vagyok az életnél - pedig sem ő, sem én nem vagyunk igazán erősek. De ő tehetségesen műveli ezt a játékot - okosabban kezeli, mint én - és amikor vele vagyok...hm...mintha már-már én is legalább olyan tehetségesnek érezném magam.)

... ... ... All else is hollow anyway ... ... ...

Paljon onnea vaan!!!

Happy birthday to you sweet Ville!!!

Paljon onnea vaan
Pajon onnea vaan
Paljon onnea Ville
Paljon onnea vaan!!!

Rakastan sinua!!!
xxx

Not fair

So, fuck you Lord!!! You are not fair! Jesus is not fair, God is not fair!!!!
If only I could help you dear!
Chrys, hold on please!!!
I am here if you need me!!!!
Love you and don't give up!!!

Killing me, killing you

"Baby, have you seen, there is a snake in our paradise
A serpent that's wriggling between usand freezing our feelings to ice
And with each drop of blood we bleed because of this
something so precious dies and it feels it really is...

Killing Me Killing YouKilling all we have
As our loves wither away
Burning Me Burning You
Burning us to ash
Drowning us in a sea of flames

Darling, do you feel, there is a storm coming our way
The burning light between us is already starting to fade
The fire in our hearts is smothered by the rain
and the crimson flame of passion turns into something gray
And with each drop of blood our shattered hearts ever bleed
something so precious dies and is lost eternally

Killing Me Killing You
Killing all we have
As our loves wither away
Burning Me Burning You
Burning us to ash
Drowning us in a sea of flames

Each teardrop from your eyes
makes something inside me die
Each of these days that draws us part
takes a piece from my heart

Kill me kill me kill me again with your love
and chase the storm away
Bring me bring me bring me the end with your love
and haunt the demons away

Kill me kill me kill me again with your love
and chase the snake away
Bring me bring me bring me the end with your love
and haunt the serpent away"

(Sentenced)