6/26/2009

Cookies.

I should stop eating these chocholate filled biscuits or I won't ever be able to move my ass to Hollywood, darn.
Okay, tomorrow I will tell you everything.
The Twilight Saga is growing on me.

6/07/2009

Outside of the window

I think it's cold and it looks like rain and the wind is blowing like it's the end of the world, and it's so cold, it's the cold like if you were dead...

That's how the smell of this fresh air and the dark coulds of the sky make me feel.

Running out of time

" - Kétségbeesetten kapaszkodunk a múltba, de miért?
- Mert akkor még volt remény."

(Six Feet Under)

6/04/2009

Twilight of my life

"When life offers you a dream so far beyond any of your expectations it's not reasonable to grieve when it comes to an end."

But what would you do when your only reason for being wouldn't want you anymore?

Same old song, all about: love. Damn it.
Utálom, hogy mindig ez a bajom. Illene a suli miatt is hasonló szintűt nyavajogni. Mondjuk amíg 3asok miatt tudok csak hisztizni, addig inkább befogom a számat.
Ezen kívül 2 Ses koncert és egy házibuli képeivel vagyok elmaradva. Igyekszem fiúk, lányok! :)
Oh és egy új Gyöngyvér szám: Purple Veil, ami a disszonáns (Puc baszker XD) Bíbor fátyol angol nyelvű változata, ami kissé szerintem félresikerült. Éneksáv halk, tükörfordítás nem nyerő, szótagszám nem passzol és így bezavarja a ritmust, túlzottan tökéletesen kiejtett angol szavak, holott természetesnek kéne hatnia, a nyelvtani hibáról (eddig csak egyet fedeztem fel) nem is beszélve...Hát fiúk bocsi, ez most annyira nem sikerült jól, kicsit az összecsapottság érzetét kelti. De amíg vannak olyan elfogult rajongók, akik szerint ez is úgy üt, mint mondjuk egy Tim Palmer által megbabrált nóta, addig nyert ügyetek van. ^^
Ez a véleményem sajnos, attól függetlenül, hogy bepisilek a Gyöngyvértől és igazán tehetségeseknek tartom őket. Szerintem ezen a számon átrághatnátok magatokat még párszor. Az a legfurább, hogy a demo verzióként feltüntetett Megálmodtalakkal vagyok a legjobban megelégedve. Na, hagyjuk...
Night night, hyvää yötä.
(Ja minulla on sinua ikävä Ville Valo, nuku hyvin)

As I lay dying...

I feel nothing. Rohadt sok csalódás - nem akarom érezni. Se téged, se senki mást soha többé. Ha bárki tüzet merne gyújtani, én majd azzal játszani fogok. Máris jobban érzem magam.

"The truth is hiding in your eyes
And it's hanging on your tongue
Just boiling in my blood
...
My thoughts you can't decode."

4/14/2009

Tavasz

"Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát,
most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét
rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak, -"

(Radnóti)

Living my blight time


Nem igazán tudok már hetek óta mit mondani. Téged szeretlek, meg téged is, és téged szeretni akarlak. Hiányzol. Hiányoznak a beszélgetések, ne hidd, hogy nem, de úgy érzem, nem voltál mindig igaz, sőt, biztos vagyok benne - ha az én idióta paranoiam, akkor ne haragudj, de nem így érzem. Majd lesz valami. Ha az kell, hogy megmaradjunk, akkor úgysem lesz semmi baj és nem tűnünk el egymás mellől. És ne, ne kérdezz rá, hogy mire értem ezeket a sorokat, ne ne várj magyarázatot, itt most neked kell válaszolnod. És az válaszoljon, aki a legjobban magára veszi. 
Nos, itt most szakad az eső...unalom van és álmatlanság, vagy egyszerűen csak éjjel jobb élni és könnyebb a levegőt kapkodni. Ilyenkor, ha csak egy picit is, belém költözik a csend és megáll az idő. Sötét van és hideg levegőt fúj be az ablakon a szél és nekem pont így jó, mert mindig is így éreztem magam biztonságban és így voltam nyugodt. Csak lenni, ülni éjjel egy asztalnál és visszagondolni mindenre, ami volt és próbálni túllépni, valami új felé, ami nekem mindig nehezen ment - most is itt van a múlt és a vele járó önvád. Ugyanakkor itt van a jövő is. Homályos. Lehet nem is a múlt az, amit így kéne neveznünk, hiszen az bennem mindig tisztán él...és a jövő az, amit csak szeretnék, hogy úgy legyen. Hogy ott és akkor majd legyen elég erőnk egymáshoz nyomni az arcunkat és érzelmet váltani egy csókban. Hogy majd innentől kezdve talán boldogok lehetünk és megadjuk magunknak a lehetőséget, hogy megint be merjünk valamit engedni az életünkben. Én téged és te engem. Mert félek, iszonyatosan félek, oda akarom adni magam, de mi van ha ... pedig egymás mellett...szerintem sokkal több lenne egy perc, egy óra és egy nap. Sokkal több lenne egy érintés, ha nem félnénk igaziból adni. Sokkal mélyebb lenne a csók és igazabb az érzés. És akkor, na akkor, többet nem félnénk. Tanulnánk valami igazit. És akkor sem kár érte, ha idő közben üressé válik, mert legalább megpróbáltuk és legalább tényleg megtapasztaltunk valami életízű. Kísért az a régi kép...az a régi ember, aki nélkül élnem kell, de ha esélyt sem adok magamnak arra, hogy túllépjek. Most itt az esély. Te vagy az. És mutasd meg, hogy ki vagy, mert már most teljesen el vagyok bűvölve...A homályos és bizonytalan jövő...

"Who melts with me in a grave..."

3/01/2009

For my Pookie and all time truest Elphaba

I miss you, I miss you and I keep on missing you and can't wait till I see you again or we go to buy some green stuff for you. ^^ Can't wait to hear you sing again and see how you light a real smile on your snow-white face. But above all things...all I need to say is: 

"And now whatever way our stories end 
I know you have re-written mine 
By being my friend... "



2/25/2009

-nak, -nek

Szakítás

Tudod mit? Nem védekezem. 
Nincs rád időm. 
Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek? 
Átnézek rajtad, mint a levegőn. 

Elég volt annyi éven át remélni 
és várni kiméletesen; 
már nem kiméllek: nem is figyelek rád. 
Vállallak, és léted megszüntetem. 

Ha barát akarsz lenni, elfogadlak, 
de kibírlak, mint bármi mást: 
úgy néztelek, mint elmult örömöt, 
nézlek majd, mint egy sorscsapást. 

Téged csak a magad fájdalma izgat, 
ma is csak a dühödnek élsz; 
nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra, 
egyszer, talán, ha észretérsz.

- - - - - 
(Ki, mibe szeret beleőrülni...)

2/12/2009

Most éppen...

Úgy a jó, ahogy van, úgy, hogy annyira nem is érdekel jelen pillanatban. Mindig van valami, ami összeköt és hogy milyen messziről, az nem számít, hogy milyen erősen - az sem. Csak van. Az élet nem áll meg, de mindig tovább viszi. Gondolsz rá, gondolok rá. Külön tesszük, de egy gondolattal. Az élet tele van kalandokkal, sőt...csak kalandokból áll. Az egész egy nagy kaland. Minden belefér.