So this is why you will never understand my sadness. I need to know that you are there somewhere holding these little pieces of this tiny hope together, framing the puzzle of my heart. (I wish I didn't fall apart whenever I face your absence but I do. I desperately start knocking myself down, not knowing how to stop.)
11/14/2010
11/12/2010
#6
Néha már csak hülyeségekről beszélünk és olykor belemarunk a másikba, mintha nem lenne jobb dolgunk, mint ontani a a keserűséget. A keserűséget, amire tíz perc múlva már nem emlékszem, miért volt szükség.
Talán kedvtelésből.
Igen, mi ezt találtuk ki önmagunk szórakoztatására,
miközben harcolunk saját magunkkal,
egymásért,
egymással.
Talán kedvtelésből.
Igen, mi ezt találtuk ki önmagunk szórakoztatására,
miközben harcolunk saját magunkkal,
egymásért,
egymással.
11/11/2010
#5
It doesn't really matter how many times I take a bath, your breath has already soaked into my skin, your touch has settled at the bottom of my bones and your whispers have damaged my brain quite enough to make me want to burn in sin. Every night and every day. (With you.)
11/10/2010
#4
Most éppen nagyon jó. El tudnék képzelni felemelőbbet is, de búskomorság legmélyén ülve a nevetgélés eljátszása igenis nagy teljesítmény.
(Ma még színház, holnapra valóság.)
(Rajta vagyok az ügyön.)
(Ma még színház, holnapra valóság.)
(Rajta vagyok az ügyön.)
11/07/2010
11/04/2010
#2
Stupid, painful, pointless and above all pathetic. Not that I care - I picked it up from this chaotic nonsense best known as my world, I have chosen to give my heart away - but sometimes, just sometimes it would be so nice to know you didn't leave me alone, not even for a second. The cross I am bearing is called 'a thousand miles'. Make it easy, make it easy for me to carry the impossible.
11/03/2010
#1
Nem én felejtek. Látod? Én most is itt vagyok.
The one who is able to forget is not me. See? I am still here.
The one who is able to forget is not me. See? I am still here.
(where the fuck are you?)
11/02/2010
*
A világ, melyben mi ketten élünk nem ismeri a percek múlását. Mindig várok rád és te mindig vársz. Mindig itt vagy és én mindig pont a rossz helyen. Mindig együtt, de soha nem elég közel. A történetet még el sem kezdtük írni és szinte már érezem a kibontakozás izgalmát. Akarom, mert akarom és kész.
11/01/2010
I don't shine.
Starting to worry won't solve a thing at all. I'm blaming this ticking little machine inside my chest - tell the heart not to give a fuck when you are just about to go crazy, when you can't even decide if you are happy or not but above all: you are afraid, you are very afraid. Life is easy, isn't it?
Subscribe to:
Posts (Atom)