2/25/2009

-nak, -nek

Szakítás

Tudod mit? Nem védekezem. 
Nincs rád időm. 
Hazudj, ravaszkodj, őrjöngj. Mit tegyek? 
Átnézek rajtad, mint a levegőn. 

Elég volt annyi éven át remélni 
és várni kiméletesen; 
már nem kiméllek: nem is figyelek rád. 
Vállallak, és léted megszüntetem. 

Ha barát akarsz lenni, elfogadlak, 
de kibírlak, mint bármi mást: 
úgy néztelek, mint elmult örömöt, 
nézlek majd, mint egy sorscsapást. 

Téged csak a magad fájdalma izgat, 
ma is csak a dühödnek élsz; 
nincs rád időm. Majd beszélgetünk ujra, 
egyszer, talán, ha észretérsz.

- - - - - 
(Ki, mibe szeret beleőrülni...)

2/12/2009

Most éppen...

Úgy a jó, ahogy van, úgy, hogy annyira nem is érdekel jelen pillanatban. Mindig van valami, ami összeköt és hogy milyen messziről, az nem számít, hogy milyen erősen - az sem. Csak van. Az élet nem áll meg, de mindig tovább viszi. Gondolsz rá, gondolok rá. Külön tesszük, de egy gondolattal. Az élet tele van kalandokkal, sőt...csak kalandokból áll. Az egész egy nagy kaland. Minden belefér.