De mondd, ugyan miért ne?
Miért ne lázadjak
felszínre hordva
olyan szavakat,
amik minden percben
kikívánkoznak?
Ha szenvedés ez,
miért ne lehetne nyoma,
még ha lelkemet
nem is marja darabosra
- miért nem? mert: itt vagy
ábrándban és hallucinációban
előkaplak és itt vagy -
de napról-napra úgy megkívánom
arcodat, bőrödet, húsodat,
hogy rajtam sebet
érintésed hiánya hagy
aztán jön a holnap,
de a tegnapi hegek helyén
már újak sajognak,
aztán itt van az idő:
átlátszó és megfoghatatlan,
különbség szinte alig van
aközött, ami
akkor lesz
és ami
most van.
No comments:
Post a Comment