How do you measure a year?

Five Hundred Twenty-Five Thousand
Six Hundred Minutes
Five Hundred Twenty-Five Thousand
Moments so dear
Five Hundred Twenty-Five Thousand
Six Hundred Minutes
How Do You Measure - Measure A Year?
In Daylights - In Sunsets
In Midnights - In Cups Of Coffee
In Inches - In Miles
In Laughter - In Strife

In - Five Hundred Twenty-Five Thousand
Six Hundred Minutes
How Do You Measure
A Year In The Life?

How About Love?
How About Love?
How About Love?
Measure In Love

Seasons of Love.
Seasons of Love.

Five Hundred Twenty-Five Thousand
Six Hundred Minutes
Five Hundred Twenty-Five Thousand
Journeys To Plan

Five Hundred Twenty-Five Thousand
Six Hundred Minutes
How Do You Measure The Life
Of A Woman Or A Man

In Truth That She Learned
Or In Times That He Cried
In Bridges He Burned
Or The Way That She Died

It's Time Now - To Sing Out
Though The Story Never Ends
Let's Celebrate
Remember A Year In The Life Of Friends

Remember the Love
Remember the Love
Remember the Love
Measure In Love

Oh you got to you got to remember the love,
You know that love is a gift from up above
Share love, give love, spread love
Measure, measure your life in love.

Merry Christmas! Hyvää joulua! Boldog Karácsonyt!

"What's this?
The streets are lined with 
Little creatures laughing
Everybody seems so happy
Have I possibly gone daffy?
What is this?
What's this?

There's children throwing snowballs 
Instead of throwing heads
They're busy building toys
And absolutely no one's dead

There's frost on every window
Oh, I can't believe my eyes
And in my bones I feel the warmth
That's coming from inside

Oh, look
What's this?
They're hanging mistletoe, they kiss
Why that looks so unique, inspired
They're gathering around to hear a story
Roasting chestnuts on a fire
What's this?

What's this?
In here they've got a little tree, how queer
And who would ever think
And why?

They're covering it with tiny little things
They've got electric lights on strings
And there's a smile on everyone
So, now, correct me if I'm wrong
This looks like fun
This looks like fun
Oh, could it be I got my wish?
What's this?

Oh my, what now?
The children are asleep
But look, there's nothing underneath
No ghouls, no witches here to scream and scare them
Oh ensnare them, only little cozy things
Secure inside their dreamland
What's this?

The monsters are all missing
And the nightmares can't be found
And in their place there seems to be
Good feeling all around

Instead of screams, I swear 
I can hear music in the air
The smell of cakes and pies
Are absolutely everywhere

The sights, the sounds
They're eveywhere and all around
I've never felt so good before
This empty place inside of me is filling up
I simply cannot get enough"

WHAT IS THIS? :)

How could you ask for more?

This blog of mine needed a new layout since my soul has changed. I feel like I am 16 again. I feel home in darkness, I feel home in winter and I find it beautiful. My heart is fullfilled with all those sharp feelings again. I feel so alive today. I feel happier because I know what to do, I know where to run, I know how to manage my life (at the moment) or so it seems, I think I know and right now this is the only thing that really matters. Only in darkness can there be light. ;) 

I think I'm gonna buy some books today. 

I think I'm gonna spend a wonderul evening with some wonderful people around. 

Life is a vampire so let it suck your blood - no sacrifices, no victory. ^^

"In the dark I know you all so well
Beauty from Heaven 

Wrapped 'round souls  from Hell
So take a drink from me
My sacrifice to thee
Damned fallen angels,
Always blessed with me..."

Ode

3.

I love you as a child his mother's breast, 
as the dumb caves their own bottomlessness,
as halls the light that shows them best,
as the soul loves flame, as the body rest!
I love you as we who marked for death
love the moments of their living breath.

Every smile, every word, every move you make,
as falling bodies to my earth, I press;
as into metal acids eat and ache,
I etch you in my brains with instinct's stress,
beautiful shapeliness,
your substance fills the essence they partake.

The moments march by, clattering and relentless,
but in my ears your silence lies.
Even the stars blaze up, fall, evanesce, 
but you're a stillness in my eyes.
The taste of you, hushed like a cavern-pool,
floats in my mouth, as cool;
your hand, upon a water-glass,
veined with its glowing lace,
dawns beautiful.

Óh szív! Nyugodj!

Fegyverben réved fönn a téli ég,
kemény a menny és vándor a vidék,
halkul a hó, megáll az elmenõ,
lehellete a lobbant keszkenõ.

Hol is vagyok? Egy szalmaszál nagyon
helyezkedik a csontozott uton;
kis, száraz nemzet; izgágán szuszog,
zuzódik, zizzen, izzad és buzog.

De fönn a hegyen ágyat bont a köd,
mint egykor melléd: mellé leülök.
Bajos szél jaját csendben hallgatom,
csak hulló hajam repes vállamon.

Óh szív! nyugodj! Vad boróka hegyén
szerelem szólal, incseleg felém,
pirkadó madár, karcsu, koronás,
de áttetszõ, mint minden látomás.

(J.A.)

I need to feel alive...

Mi az Isten? Reggel 7 óra van és egy szemhunyásnyit nem aludtam - ez miért van? Persze, tegnap ilyenkor vizsgázni indultam és 10-re haza is értem, majd beestem az ágyamba és este 6-ig fel sem keltem. De ezt feltétlenül annak kell követnie, hogy nem tudok elaludni pár órával később, esetleg hajnalban? Ismét előre szaladt az óramutató. Egy új nap - és nekem mégsem az. Összefolyik a tegnappal, átillan a holnapba. Össze kéne magam szedni és a feladatomra koncentrálni, ahelyett, hogy éjszakákon keresztül interjúkat bámulok vagy verseket, dalszövegeket bújok, hogy miben, melyik velem született idióta fiktív vagy valós agybajomra, esetleg szívfájdalmamra találok gyógyírt. Visszatérhetnék a nappalokba, vissza kéne térnem. Meg kéne felelnem. Csinálnom kéne, amire vállalkoztam - ha már csinálhatom, és nem a fejemben kéne verseket írogatnom, amiket soha nem fogok papíron látni. (Különben is, minden gondolatot kiradírozok odabenn, mert én nem vagyok elégedett vele.) A Nap felkelni próbál vagy valamiféle világosságot libbentene a Föld arcára. Már világosabb a sötétkék. Megint. Bár napok óta megrekedünk az esős szürkénél - igazából semmi kedvem kitenni a lábam, pedig megeshet, hogy a friss levegő jót tenne és erőt adna a hétköznapi teendőkhöz, amiben most igencsak el vagyok maradva, legalábbis ahogy körülnézek...Na, nem baj, tervek és célkitűzések vannak. Kitakarítani és beengedni a napfényt. Hugomat meglepni valami finommal. Mosni az elvarázsolt mosógéppel. Meg lehet csinálni. Én sem tartom lehetetlennek, de most többre van szükségem: most bíztatás kell. Itt a karácsony a nyakunkon és az ajándékokra még nem is nagyon gondoltam. Az ünnepre sem. Nyugodt, hideg időt akarok és havat, de mindenből olyat, amilyen kiskoromban volt. Amikor jó volt kimenni, mert akkora élmény volt egy szép téli nap, hogy nem fáztál, kipirultál, felfrissültél és teljesen más volt haza menni is: otthon minden illat édesebb volt és a meleg még melegebbnek hatott (ezt leginkább egy émelyítő wellnesshez tudnám hasonlítani, ahol minden jó, nyugodt és te is jól érzed magad). Ma, ha kimegyek, nem felfrissülök, hanem fázom. Ha hazajövök: semmi sincs a helyén, főként nem én. Most megkísérlem helyre rakni az életet és a világomat. Édes lesz és tiszta...és a lélek újra erős a holnaphoz. Akkor majd elmondom, hogyan érzem magam, abból következtethető lesz, sikerült-e nekem most ... megmozdulni. 

"Tudom, hogy jössz majd.

Úgy esel belém, mint szép, szikrázó
mennykő a tóba!"

Tipikus...

Az kell nekünk, akinek mi nem kellünk. 

Unom már. 

A legrosszabb, hogy meguntam átérezni is. Csalódás, vagy nem? Szeret vagy nem? Szórakozik vagy sem? Örökké vagy nem létezik semmi örök? Ez a szó a legnagyobb hazugság.

Vissza akarom kapni az érzésre való képességemet?

(Hibátlan finn zh, és 5-ös félévi jegy. Viihííííí! ^^ Az álom erősen megszületőben van. Legalább ez.)

"Am I forgiven even if I stay

From this garden of sinful pleasures

I will make my paradise"